A müncheni migrációs tanácsadó testület megválasztását 2026 novemberére halasztották!

A müncheni migrációs tanácsadó testület megválasztását 2026 novemberére halasztották!

Münchenben nagy izgalmakat okoz a Migrációs Tanácsadó Testület megválasztásának elhalasztása. A tervezett 2026. március 8-i önkormányzati választások helyett most 2026. november 22-re tolják a Migrációs Tanácsadó Testület megválasztását. A városi tanácsnak ez a döntése nem csak logisztikai kihívás, hanem politikai fordulópont is. Maga a Migrációs Tanácsadó Testület, amely 2023-ban csak csekély, 3,1%-os részvételi arányt ért el, felháborodott a döntésen. Klára Schinnerl és más tagok bírálják, hogy ez kevésbé fontossá teheti a migránsok hangját, Andrej Jagoubov pedig arra figyelmeztet, hogy a tanácsadó testület elveszítheti demokratikus legitimitását. Hiszen München lakosságának csaknem fele migrációs hátterű.

A függetlenítésre vonatkozó döntésnek anyagi okai vannak. A városvezetés és a városi tanács mintegy 911 ezer euróra becsüli a választások egyidejű lebonyolításának költségeit, míg a halasztás körülbelül 570 ezer eurót takaríthat meg. Micky Wenngatz, az SPD városi tanácsosa azzal érvel, hogy jogi okokból külön választásokra van szükség, és a többletköltségek jelentősek lennének. Mindazonáltal továbbra is az a kérdés, hogy hogyan alakul a migránsok politikai részvételében tapasztalható növekvő egyenlőtlensége.

A politikai részvétel és jelentése

A politikai részvétel elengedhetetlen része a migránsok integrációjának Németországban. Németországban a 82,2 millió ember körülbelül 10%-a nem rendelkezik német állampolgársággal, és a kirekesztés irányába mutat. Bár az uniós országokból érkező migránsoknak lehetőségük van részt venni a helyi választásokon, a harmadik országok állampolgárai nem férnek hozzá a politikai rendszerhez. Nagyrészt kizárják őket a helyi, állami és szövetségi választásokból. Ezt az egyenlőtlenséget „demokratikus deficitnek” tekintik, és heves vitákat eredményez a politikai részvételről.

Miért olyan fontos ez Münchennek? A bajor fővárosban körülbelül 200 000 ember él, és őket érinti a migrációs tanácsadó testület megválasztásának elhalasztása. Az integrációs tanácsadó testületek szerepe fontosabbá válik ebben az összefüggésben. A külföldiek tanácsadó testületeihez képest, amelyek gyakran csak tanácsadó funkciót töltenek be, ezek a bizottságok saját döntési jogkörrel rendelkeznek, és szorosabban vesznek részt a politikai folyamatokban. De itt is gyakran napirenden vannak olyan kihívások, mint a nyelvi akadályok vagy a politikai tapasztalatok hiánya.

kilátások

A migránsok politikai jogairól folytatott vita más európai országokban is előrehaladt. Az úttörők közé tartozik Svédország és Dánia, ahol a harmadik országok állampolgárai helyi szinten szavazhatnak. Németország azon kevés országok egyike, amely még nem tette meg ezt a lépést. Tekintettel az ország jelenlegi fejleményeire, felmerül a kérdés, hogy itt is sor kerül-e újragondolásra, és mikor.

Tehát a probléma továbbra is fennáll, és Marie nem használ semmilyen parancsikont. A migránsok nagy arányú városaként Münchennek minden eddiginél jobban kell gondoskodnia arról, hogy minden polgár hangját meghallják. A Migrációs Tanácsadó Testület kulcsszerepet játszhatna itt, de ehhez megfelelő politikai keretre is szükség van.