Utolsó kosaras méhészek a Lüneburg Heath-en: Hagyományőrzés a szalmakosárban!

Utolsó kosaras méhészek a Lüneburg Heath-en: Hagyományőrzés a szalmakosárban!

A festői Lüneburg Heath közepén, ahol a szelíd dombos tájak és a virágzó növényzet találkozik, találja Sven Dunkert Eyendorfból. Ő az egyik utolsó kosaras méhész ezen a vidéken, és elkötelezett a kosárméhészet hagyománya iránt. 25 évvel ezelőtt Dunker az evendorfi Gerhard Meiertől tanulta ezt a mesterséget, akinek családja öt generáció óta foglalkozik méhészkedéssel. Speciális technikájával, amelyben rozsszalmából készült kerek kosarakat, az úgynevezett Lüneburg Stülpert használ, nemcsak a hagyományos kézművességet őrzi meg, hanem a méhek fajnak megfelelő tartását is. „Úgy gondolom, hogy a méhek szalmakosarakban tartása sokkal természetesebb” – magyarázza Dunker.

Augusztus eleje óta Dunker büszkén kezelt 42 kosárkolóniát a Weseler Heideben, ami egy nyár alatt lenyűgöző, tíz telepes növekedést jelent. De a méhészkedés számára több, mint egy munka – ez egy hobbi és egy mellékes tevékenység, miközben teljes munkaidőben szociális munkásként és szomszédsági menedzserként dolgozik Lüneburg Kaltenmoor kerületében. A „jó szomszédok” és az önszerveződés gondolata különösen közel áll a szívéhez, amelyet társadalmi munkája és méhészkedése során egyaránt népszerűsít.

A hagyomány találkozik a fenntarthatósággal

A kosárméhészetet a fenntartható és környezetbarát munkamódszer jellemzi, amint azt a bienenbringer.info megjegyzi. A Dunker kizárólag természetes, biológiailag lebomló anyagokat használ, és nem használ műanyagot. Ez nemcsak a környezetnek jó, hanem a méhcsaládok egészségét is elősegíti. „A modern magazinokhoz képest lényegesen alacsonyabb a Varoa atkafertőzés a kosaraimban” – mondja Dunker.

A méheknek szabad helyet hagyniuk a kosarukban, hogy saját lépteket építsenek, és ezáltal egészségesebb beltéri klímát teremtsenek. Dunker hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő időt hagyjunk a méheknek a tisztításra, mivel ez megvédi őket az atkáktól – ez az információ a kosárméhészet előnyeire is rámutat. A méhészetnek ez a hagyományos formája kevesebb beavatkozást tesz lehetővé a méhcsaládba, és elősegíti a természetes méhsejt-építést, ami segít a méheknek jobban alkalmazkodni környezetükhöz, ahogy a happytobee.de elmagyarázza.

A mézszüret és így tovább

A betakarítás ideje nagyon különleges pillanat Dunker számára. Mézszüretét szeptember 22-re tervezi, amikor egy régi, 1740-ből származó Stade dugattyús prés segítségével préseli a lépeket. Ez a hagyományos eljárás az ősi kézművesség iránti szeretetét tükrözi. „Az én mesterségem fontos része, hogy ősszel megfelelő téli szállást biztosítsak a méhcsaládoknak, tavasszal pedig szaporítsuk őket” – magyarázza.

Dunker részt vesz a kosárméhészetről szóló kiállításon is a Niederhaverbeckben található természetinformációs központban. A kiállításhoz és saját méhészetéhez történelmi kosarakat, felszereléseket keresve támogatást remél: „Ha valakinek van régi méhkasai vagy történelmi méhészeti felszerelései, annak nagyon örülnék.” Felajánlja a kapcsolatfelvétel lehetőségét a (0152) 29578531-es telefonszámon.

A Lüneburg Heath virágzó tájával és változatos növényvilágával ideális helyszín a méhészethez. A nyár végi hangavirágzás során a terület lila virágtengerré változik, amitől a kis legelőkről és cserjékről származó méz elsöprően finom.

Sven Dunker teljes elkötelezettséggel éli a kosárméhészet iránti szenvedélyét – és ezzel nem csak egy darab kultúrtörténetet őriz, hanem méhcsaládjai egészségét és megőrzését is biztosítja. Egy olyan világban, ahol sok minden gyorsan változik, a szenvedélyes méhész elkötelezett a hagyományok megőrzése és a természet védelmében.