Peremcsoportos lázadás Münchenben: Lázadás a befogadásért és az önrendelkezésért!

Peremcsoportos lázadás Münchenben: Lázadás a befogadásért és az önrendelkezésért!

Szombat délután a müncheni Marienplatz az önrendelkezés és az ellenállás színpadává változott. „Fringe group riot” – ez volt a mottója ennek a több száz főt tömörítő rendezvénynek, amelyet egy elkötelezett, a fogyatékkal élők jogait előtérbe helyező csoport szervezett. Patricia Koller, a szervező félig nem csinált semmit. Elektromos tolószékével felküzdötte magát a színpadra, és megszólalt: „Nem akarunk szánalmat, nem akarunk többet kérni, lázadunk!” – kiáltotta a mikrofonba, kifejezve kellemetlenségét a jelenlegi társadalmi és politikai körülmények miatt.

A dobcsapattal és DJ GeorgiaG-vel zenés szórakozást nyújtó rendezvényen az érintettek személyes beszámolói is helyet kaptak. Koller beszédében megismételte a központi témákat: az önrendelkezési életet, a részvételt és az elérhetőséget. Kritikáik nemcsak a társadalmi akadályokra irányultak, hanem a kormányzatra és a fogyatékkal élők ellátásának tervezett csökkentésére is. Sok résztvevő úgy tekintett ezekre a csökkentésekre, mint egy visszalépésre az egyenlő részvételben.

Jogi keretek

A rendezvény kulcsfontosságú momentuma volt a 2006-ban elfogadott, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CRPD) maradéktalan végrehajtására vonatkozó felhívás, amelynek céljai már elkésettnek mondhatók. Ez egy fontos nemzetközi dokumentum, amely világszerte mintegy 1 milliárd fogyatékos embernek garantál garantált jogokat, beleértve az oktatáshoz való hozzáférést és az akadálymentes társadalom megteremtését. Németország 2007. március 30-án írta alá az egyezményt, és 2009. március 26-án lépett hatályba ebben az országban. Ez egyértelmű paradigmaváltást indított el a fogyatékosügyi politikában – a hiányos orvosi megértéstől egy olyan emberi jogi megközelítés felé, amely különösen a fogyatékkal élők emberi jogainak megvalósítását célozza.

A szövetségi kormány nemzeti cselekvési tervet is indított az oktatásban és a munkában való esélyegyenlőség biztosítására, valamint az önrendelkezési részvételre. A Megállapodás betartásának rendszeres felülvizsgálatára a Fogyatékos Személyek Jogainak Társult Bizottsága jött létre. De ahogy a közelmúlt eseményei már megmutatták, még bőven van hova fejlődni a végrehajtásban, így Patricia Koller és Katrin Langensiepen, a Zöldek jelenlegi európai parlamenti képviselőinek követelései túlságosan is érthetőek.

Felhívás az esélyegyenlőségért

Lényegében arról van szó, hogy a fogyatékkal élőket az emberi jogok hordozójaként ismerik el. Az állam köteles tiszteletben tartani, garantálni és megvédeni ezeket a jogokat. A központi kérdés továbbra is az: társadalomként készek vagyunk-e megtenni a szükséges lépéseket egy valóban befogadó társadalom megteremtése érdekében? Nagyon sok munka áll még előttünk. Az ENSZ CRPD-jének és végrehajtásának nemcsak a jogban, hanem a társadalom egészében is magától értetődővé kell válnia.

Hogy valójában hova jut, az még kiderül. Egy azonban biztos: a fogyatékkal élők hangját többé nem hagyják figyelmen kívül.

Az ENSZ CRPD-vel és annak a németországi fogyatékossági politikára gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos további információkért lásd a jelentéseket délnémet újság, BMAS és Emberi Jogok Intézete.