München: A bírák korlátozzák a sajtószabadságot a büntetőeljárásban!

München: A bírák korlátozzák a sajtószabadságot a büntetőeljárásban!

A müncheni közigazgatási bíróság úgy döntött, hogy az újságíróknak nincs joguk a védőügyvédek nevéhez a folyamatban lévő nyomozások során. Ez a 2025. június 18-án bejelentett döntés (ref. M 10 E 25.3465) a Szövetségi Ügyvédi Törvény (BRAO) értelmében az ügyfelek bizalmas kezelésén alapul, amely kulcsfontosságú a jogi titok megőrzése szempontjából. LTO. Ebben a konkrét esetben egy újságíró az emberöléssel gyanúsított ügyvéd nevét kérte. Az ügyész azonban megtagadta a tájékoztatást, és az ügyfél titoktartására hivatkozott.

A közigazgatási bíróság azzal érvelt, hogy az alkotmányos igazságszolgáltatás érdekében elengedhetetlen a titoktartás megőrzése. Ez a döntés éles ellentétben áll a hamburgi felsőfokú közigazgatási bíróság határozatával, amely megerősítette a sajtó tájékoztatáshoz való jogát hasonló esetekben. Míg Hamburgban a sajtószabadságot fontosabbnak tartották, a müncheni bíróság egyértelműen úgy látja, hogy az ügyfelek bizalmas kezelése előnyben van anélkül, hogy el kellene fogadnia a sajtószabadság megsértését.

Az információhoz való jog sötét oldalai

De mi is áll pontosan a sajtótörvény szerinti tájékoztatáshoz való jog mögött, amelyet Németországban az Alaptörvény 5. cikke (1) bekezdésének 2. mondata szilárdan rögzít? Ennek a szabványnak az a célja, hogy biztosítsa az újságírók és a médiavállalatok információhoz való hozzáférését, és a szólásszabadság és a sajtószabadság lényeges eleme, ahogyan azt a Herfurtner ügyvédi iroda kivégzik. A gyakorlatban azonban a kérelmezőnek, azaz az újságírónak igazolnia kell a kért információhoz fűződő jogos érdekét. Tájékoztatás csak meghatározott körülmények között adható, a személyiségi jogok védelme és a közrend veszélyeztetése releváns kizáró ok.

Példa erre egy korábbi eset, amikor egy újságíró a lakhelyén folytatott rendőrségi műveletekről kért információkat. Bár a müncheni közigazgatási bíróság ebben az összefüggésben a kérelmező adatvédelmét a sajtószabadság fölé helyezte, a bíróság ennek ellenére megerősítette a PR fontosságát és a sajtót megillető jogot. Ez azt mutatja, hogy amikor a sajtótörvény szerinti tájékoztatási igényekről van szó, mindig mérlegelni kell az információs önrendelkezési jogokat és a sajtószabadságot.

Várjon a fő tárgyalásig

További érdekessége a jelenlegi helyzetnek, hogy a VG München szerint a sajtónak a főtárgyalásig várnia kell az információval, mert a nyomozás nem nyilvános. Ez jelentősen megnehezítheti az újságírói munkát, és felveti a kérdést: Hogyan tölthetik be az újságírók információközvetítői szerepüket ilyen esetekben, ha megtagadják tőlük a fontos információkat?

A bírósági döntések azt mutatják, hogy mennyire érzékeny az egyensúly a sajtószabadság és az egyéni személyvédelmi jogok között. Az információhoz való jog korlátairól folyó vita továbbra is izgalmas, és azt mutatja, hogy továbbra is szükség lesz arra, hogy az újságírók ismerjék jogaikat és kötelezettségeiket, és szükség esetén fontolóra vegyék a jogi lépéseket. Bajorország jogszabályai javasolja.