Halálos késes támadás Münchenben: A rendőrség nyomás alatt van az eset után!

Halálos késes támadás Münchenben: A rendőrség nyomás alatt van az eset után!

A kora reggeli órákban a müncheni Theresienwiese-nél történt tragikus incidens után, amelyben egy 30 éves nőt megsebesítettek a rendőrök lövései, a helyzet továbbra is feszült minden érintett számára. A nő késsel támadt a járókelőkre, és megpróbált rátámadni a rendőrökre, mielőtt lelőtték és kórházba szállították, ahol később meghalt. A pontos körülményekről szűkösek a részletek, mivel a nyomozásról a rendőrség és az ügyészség sem tudott még tájékoztatást adni; a tisztek és a leadott lövések száma ismeretlen. Ez a harmadik halálos esemény Münchenben, amely rendőri lövöldözésből ered – ez aggasztó tendencia mindössze egy év alatt. Ahogy a délnémetek Állítólag utoljára 2010-ben történt hasonló eset, amikor egy elmebeteg nőt agyonlőttek a rendőrök.

Az, hogy ez az eset hogyan történt, máig tisztázatlan. Az információk szerint azonban a nő korábban egy szupermarketben garázdálkodott, majd a rendőrök behozták ellenőrzésre. Körülbelül 30 perc elteltével, amikor a nő megnyugodott, további intézkedés nélkül elengedték, mert nem lehetett megállapítani, hogy önmagára vagy másokra veszélyt jelentett volna. Nem sokkal ezután történt a késes támadás. Szemtanúk arról számoltak be, hogy csak két méter volt a nő és a rendőrök között, amikor lövéseket adtak le. Annak ellenére, hogy többször is kérték, hogy tegyék el a kést, nem adtak le figyelmeztető lövést. A pontos folyamatok vizsgálata még várat magára.

Sürgős intézkedésre van szükség

Az incidens újjáélesztette a vitát arról, hogy a rendőrség hogyan kezeli a mentális egészségügyi krízisekben élő embereket. 2019 óta a németországi rendőrök összesen 37 embert lőttek le hasonló helyzetben. A szakértők azt kérik, hogyan napi hírek kijelenti, hogy sürgősen szükség van a tisztviselők jobb képzésére és felkészítésére annak érdekében, hogy megfelelően kezelni tudják az ilyen helyzeteket. Jelenleg azonban pénz- és személyzethiány van, ami jelentősen megnehezíti a képzési intézkedések végrehajtását. Mindössze három szövetségi állam vezetett be kötelező képzést a mentális betegek kezelésére.

Egy másik téma, amely felvetődik a vitában, a rendőrség Taserekkel való felszerelésének igénye. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter és Joachim Herrmann bajor belügyminiszter elkötelezett ebben. A szakértők azonban rámutatnak, hogy a Taser hatékony használatához körülbelül hét méter távolságra van szükség. A Taser bevetése valószínűleg nem tudta volna megakadályozni a lőfegyver használatát a mostani incidensben.

Az ilyen események társadalmi és jogi következményei mélyrehatóak. A jelenlegi statisztikák szerint a rendőrök ellen indított nyomozások körülbelül 97%-át megszüntetik, és ezeknek az incidenseknek a jogi feldolgozása gyakran nem megfelelő. Továbbra is várni kell, hogyan alakul az ügy körüli nyomozás, és milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy tanuljanak ebből a tragédiából, és elkerüljék a hasonló eseményeket a jövőben.