Háború és sorkatonaság: Németországnak vissza kell térnie a kötelező katonai szolgálathoz?

Háború és sorkatonaság: Németországnak vissza kell térnie a kötelező katonai szolgálathoz?

Ma este a „Kemény, de igazságos” megbeszélések ismét az európai sürgető biztonsági kérdésekre összpontosítanak. Louis Klamroth moderátor egy izgalmas programon köszönti Önt egy olyan témáról, amely a geopolitikai feszültségek idején minden eddiginél aktuálisabb: „Háború Európában: nincs biztonság kötelező katonai szolgálat nélkül?” A vitában olyan magas rangú vendégek vesznek részt, akik a biztonság- és védelempolitika legfontosabb megszólaltatói közé tartoznak.

A vitázók között van Norbert Röttgen, a CDU kül- és védelempolitikai frakcióvezető-helyettese, Jan van Aken, a baloldali párt vezetője, valamint Nicole Schilling, a Bundeswehr főfelügyelő-helyettese. Itt van még Özge Inan újságíró és író, Carlo Masala politológus a müncheni Bundeswehr Egyetemről, joghallgató és tartalékos Annabell Günther, valamint Helena Clear, aki az Önkéntes Szociális Évben dolgozik. A vita a központi kérdés körül fog forogni: elég-e az önkéntes katonai szolgálat, vagy Németországnak vissza kell térnie a kötelező katonai szolgálathoz?

Geopolitikai feszültségek és hadkötelezettség

Az elágazó kérdést a jelenlegi helyzet összefüggésében vizsgálják, Oroszország háborút vív Európában, és a NATO-csapatok készenlétben állnak. Ezzel összefüggésben Boris Pistorius védelmi miniszter nagyobb katonai erőt szorgalmazott Németországban, ami újra felvillantotta a vitát a kötelező katonai szolgálatról. A jelentés szerint NZZ A kötelező katonai szolgálathoz való visszatérés már több európai országban is valóság: Horvátország és Szerbia 2023-ban újra bevezette ezt az intézkedést, míg Dánia most kiterjeszti a kötelező katonai szolgálatot a nőkre is.

Az európai biztonságra nehezedő nyomás azonban más országokat is arra késztetett, hogy fontolóra vegyék a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését. E fejlemények ellenére a felmérések azt mutatják, hogy a lakosságon belül nagyon eltérőek a vélemények. Németországban és Franciaországban a többség a hadkötelezettséghez való visszatérés mellett van, míg olyan országokban van ellenállás, mint Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország. Gids Hamburg hangsúlyozza, hogy mindenekelőtt a kötelező katonai szolgálat személyi hiányosságok megszüntetésére és tartalékképzésre való alkalmasságát vitatják intenzíven.

Katonai felépítés és személyi követelmények

A geopolitikai változások nyomán sok európai ország növelte védelmi kiadásait, és új katonai felszerelésekbe, például tankokba és rakétavédelmi rendszerekbe fektet be. Ennek ellenére a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy hiány lehet az új rendszerek hatékony működtetéséhez. Hangos NZZ Háború esetén akár 2 millió aktív katona is mozgósítható, de a katonai nagyhatalmak közül csak Törökország és Görögország tartotta fenn a kötelező katonai szolgálatot.

Németországban a hadkötelezettség 2011-es eltörlése a fegyveres erők fokozatos hanyatlását jelezte előre, ezt a döntést a hidegháború utáni biztonságpolitikai változásokra adott reakciónak tekintették. Az ukrajnai orosz agressziós háború azonban sok szempontot megkérdőjelezett. A felmérések azt mutatják, hogy ambivalens kapcsolat van a kötelező katonai szolgálattal, különösen a fiatal korosztályokban: míg az idősebbek többsége támogatja, addig a 18-29 évesek szkeptikusabbak a témával kapcsolatban.

Ennek fényében a „Kemény, de tisztességes” mai epizódja nemcsak politikai ütésváltás lesz, hanem annak a kérdésnek a mélyreható vizsgálata is, hogy a sorkatonaság újra valósággá válhat-e Németországban, és hogyan.