München igent mond az olimpiára: a népszavazáson 66%-os jóváhagyás!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Berg am Laim 65,2 százalékos egyetértést mutatott a müncheni 2036-os, 2040-es vagy 2044-es olimpiára vonatkozó népszavazáson.

Berg am Laim zeigt 65,2% Zustimmung beim Bürgerentscheid zur Olympiabewerbung Münchens für 2036, 2040 oder 2044.
Berg am Laim 65,2 százalékos egyetértést mutatott a müncheni 2036-os, 2040-es vagy 2044-es olimpiára vonatkozó népszavazáson.

München igent mond az olimpiára: a népszavazáson 66%-os jóváhagyás!

A hétvégén Münchenben tartották a nyári olimpia pályázatáról szóló döntő népszavazást, és a válasz nem is lehetne egyértelműbb: a szavazók mintegy 66%-a igennel szavazott a pályázatra. Ez erős jele az olimpiai terveknek, amelyeket Dieter Reiter polgármester (SPD) és Markus Söder miniszterelnök (CSU) támogat. Részletek a részletes beszámolóban találhatók muenchen.t-online.de.

A szavazás nemcsak büszkeség, hanem jelentős civil mozgósítás is volt. A szavazásra jogosult mintegy 1,1 millió müncheni lakos közül több mint 400 000-en vettek részt, ami lenyűgöző, 42%-os részvételnek felel meg. Reiter, aki 19 óra 18 perc körül hirdette ki az eredményt, örült a széles körű támogatásnak, és hangsúlyozta, hogy minden városrészben a többség az olimpiai pályázat mellett szavazott. Valamennyi választókerületben 60% feletti a támogatottság, ami azt mutatja, hogy az olimpia nagy érdeklődést vált ki a városban.

A kerületek részletesen

Az olimpiai pályázat támogatottsága azonban kerületenként igen eltérő volt. A legmagasabb jóváhagyási besorolások a következők voltak:

  • Allach-Untermenzing: 71,7%
  • Maxvorstadt: 70,9%
  • Altstadt-Lehel: 70,5%
  • Feldmoching-Hasenbergl: 68,8%
  • Milbertshofen-Am Hart: 68,3%
  • Ludwigsvorstadt-Isarvorstadt: 68,1%

Az elfogadottság a középső tartományba esik olyan körzetekben, mint a Trudering-Riem 67,8%-kal és a Schwabing-Freimann 69,5%-kal. Egyes területeken, például Laimban és Bogenhausenben azonban a jóváhagyás alacsonyabb volt, mindössze 63,3%-os és 62,6%-os értékkel.

A pályázat mögötti tervek

De mi is van valójában ennek az alkalmazásnak a hátterében? A tervezett megközelítés az 1972-es müncheni olimpia óta meglévő sportlétesítmények felhasználását irányozza elő. A tervek között szerepel az Olimpiai Stadion, az Olimpiai Csarnok és az oberschleißheimi regattapálya. Ez nemcsak a költségeket minimalizálja, hanem hozzájárul a fenntarthatósághoz is. Reiter polgármester arra is számít, hogy egy új olimpiai falu építése pozitív hatással lesz a müncheni lakhatási helyzetre.

Vannak azonban kritikus hangok is. A NOlympia szövetség aggodalmát fejezi ki a pénzügyi életképességgel kapcsolatban, és rámutat az olimpiai játékok növekvő költségeire, például a 2024-es párizsi játékokra. Az ellenzők attól is tartanak, hogy a játékok dzsentrifikációhoz és ezáltal a bérleti díjak emelkedéséhez vezethetnek a városban. Ezeket az aggodalmakat olyan prominens képviselők fejezték ki, mint például Ludwig Hartmann, aki a népszavazást „Dávid versus Góliát csatának” minősítette.

A végső pályázatról 2026 őszén dönt a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB), amely más német városokat, például Berlint és Hamburgot is a versenybe küld. Münchenben már megnyíltak a kilátások – a város sikeresen leküzdötte az első akadályt! További részletek és háttérinformációk a címen találhatók tagesschau.de vagy a riportban ZDF ma.