Az első túszdráma Németországban: A müncheni bankrablás 1971-ben
1971. augusztus 4-én két álarcos férfi kirabolt egy bankot Münchenben, és elindította az első túszdrámát a Szövetségi Köztársaságban.

Az első túszdráma Németországban: A müncheni bankrablás 1971-ben
1971. augusztus 4-én drámai támadás történt Münchenben, amely a német történelem első túszdrámájaként vonult be az évkönyvekbe. Röviddel záróra előtt, 15 óra 55 perckor két álarcos férfi, Dimitri Todorov és Hans Georg Rammelmayr géppisztollyal felfegyverkezve, motoros bukósisakban lépett be a Deutsche Bank Prinzregentenstrasse-i fiókjába. A bank gyorsan terrorhellyé változott, amikor az elkövetők hat túszt ejtettek, köztük Ludwig Kelnhofer pénztárost.
A helyzet gyorsan versenyfutásba fajult az idővel: az elkövetők kétmillió márkát és egy gyors menekülő járművet követeltek, különben megölik a túszokat. Rendkívüli fordulat volt, amely először célzott rendőri zsarolás Németországban. A hektikus fellépés helyett zavaros helyzetbe került a rendőrség, mert nem volt sem speciálisan képzett személyzet, sem egyértelmű kommunikációs csatornák az ilyen vészhelyzetekre, mint pl. A Welt.de jelentette.
A drámai tárgyalások
A rendőrök és az elkövetők közötti tárgyalások elhúzódtak, miközben a túszok próbálták lenyugtatni idegeiket. A feszült hangulat közepette néhol még pezsgőt is kínáltak a hangulat enyhítésére. De a dráma elkezdődött: aznap este 18:40-kor. az állami központi bank biztosította a váltságdíjat, a rendőrség pedig megpróbálta kordában tartani a helyzetet. Nem sokkal éjfél előtt a helyzet eszkalálódott, amikor a rablók menekülni készültek.
A kaotikus körülmények oda vezettek, hogy a rendőrség az utolsó pillanatban kísérletet tett a tettesek leigázására, amikor elhagyták a bankot. Tűzváltás volt, amelyben összesen 120-150 lövés dördült el. Ez a nap tragikusan végződött Ingrid Reppel banki alkalmazott számára, akit kimentettek, de később belehalt sérüléseibe. Míg a rendőrség elkapta a második elkövetőt, Dimitri Todorovot, Hans-Georg Rammelmayr meghalt.
A túszdráma következményei és tanulságai
Ezek a példátlan incidensek nemcsak a rendfenntartás újragondolásához vezettek, hanem a túszejtés veszélyeinek tudatosításához is. Érdekes módon a németországi rendőrség által rögzített túszejtések száma az 1990-es évek óta változatlan maradt, még akkor is, ha a Szövetségi Bűnügyi Rendőrségi Hivatal szerint a túszejtések száma 2024-ig többé-kevésbé változatlan marad. Statista mutatja.
Az eset további vizsgálata érdekében a ZDF „XY History” című dokumentumfilmje, amelyet 2025. szeptember 24-én sugároztak, ezzel az üggyel foglalkozik, és betekintést nyújt kortárs tanúkkal, köztük Ludwig Kelnhoferrel és más rokonokkal készített interjúkon keresztül. Megragadó tanúságtétel a múltból, amely nemcsak az akkori eseményeket világítja meg, hanem a nehéz emberi érzelmeket és félelmeket is, amelyek egy ilyen válsághoz társulnak.
A túszválság társadalmi és rendőrségi tanulságai továbbra is relevánsak, és ösztönzik a jogi és személyes felelősségről való gondolkodást. Egy ilyen esemény nemcsak az érintetteket formálja meg, hanem egy egész város emlékét is, és olyan sebeket hagy maga után, amelyek talán soha nem gyógyulnak be teljesen.