Suche
Mein Konto
Lápok renaturációja Aßlingban: Új élet a veszélyeztetett ökoszisztémákban!
A CO₂-tárolás renaturációs projektje kezdődik az Aßling melletti Loitersdorfer Moorban, segítők állatok és növények megszámlálásával.
Lápok renaturációja Aßlingban: Új élet a veszélyeztetett ökoszisztémákban!
A Loitersdorf-láp renaturálására irányuló fontos projekt nemrég kezdődött Aßling településen. A cél az, hogy egy körülbelül tíz hektáros táblát visszaállítsanak egy eredeti mocsaras tájba. Az első lépéseket már megtették: Kerstin Brehm és 15 elkötelezett önkéntes megszámolta és feltérképezte a meglévő állatokat és növényeket. Ezt a projektet az Ebersberg Energia Ügynökség a „Zukunft Plus” kampány részeként és a „CO₂-Regio” klímahivatal támogatja.
A következő évre tervezett intézkedések ambiciózusak. Ez magában foglalja a Moosach lejtőcsatorna vízáramlásának lassítását gátak építésével, valamint vízelvezető árkok és vízelvezetők eltávolításával. A cél egy változatos nedves biotóp létrehozása, amely nemcsak sokféle növény és állat befogadására képes, hanem CO₂ tárolására is képes. Az előrejelzések szerint a renaturált terület évente akár 1,6 tonna üvegházhatású gázt is elnyelhet. A projekt összköltsége közel 240 000 euró, klímatanúsítványokból finanszírozva.
A lápvidék renaturációjának jelentősége
A tőzeglápok jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Akár ötször több szenet tárolnak négyzetméterenként, mint az erdők és 500-szor többet, mint az óceánok. Ennek fényében riasztó, hogy Németországban az eredeti 1,5 millió hektárnyi lápterület több mint 90%-a lecsapoltnak minősül. A lecsapolt lápok évente körülbelül 50 millió tonna CO₂-t bocsátanak ki, ami Németország teljes kibocsátásának csaknem 7%-ának felel meg. A renaturáció ezért elengedhetetlen a CO₂-kibocsátás nagyarányú csökkentéséhez és a biológiai sokféleség előmozdításához.
A tőzeglápok nem csak a szénmegkötés szempontjából fontosabbak, hanem a vízháztartás szabályozásában is központi szerepet töltenek be. Ezek az egyedülálló ökoszisztémák száraz tömegük 30-szorosát képesek vízben tárolni, így segítenek megelőzni az árvizeket és az áradásokat. A tőzeglápok helyreállítása többféle módszerrel valósítható meg, beleértve az újranedvesítést az anaerob körülmények helyreállítása érdekében és az őshonos növények telepítését.
Kitekintés a jövőbe
A remények szerint a renaturált területen mocsári sáskák is megtelepedhetnek, ami a terület állapotának mutatójaként szolgál majd. Ha a projekt sikeres lesz, az nemcsak pozitív jelzést küldhet a klímavédelem számára, hanem hozzájárulhat az ökoszisztémák stabilitásához is. A tőzeglápok helyreállítását kulcsfontosságúnak tekintik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az IPCC az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45%-os csökkentését szorgalmazza 2030-ig, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Ez különösen értékessé teszi az aßlingihoz hasonló kezdeményezéseket.
A közösségi erőfeszítések feltétlenül szükségesek az ilyen projektek előremozdításához. A lakosság és a politikai döntéshozók bevonása kulcsfontosságú a finanszírozás biztosításához, valamint az éghajlat- és természetvédelem fenntartható fejlődéséhez. Ily módon messzemenően hozzájárulhatunk az éghajlat stabilizálásához és a biológiai sokféleség előmozdításához.